A következő terepgyakorlatunk kicsit rendhagyó volt, ennek több oka is van. Először is meg lett cserélve az aktuális heti gyakorlat a következő hetivel, másodszor végig az egyetem Ásványtárában voltunk. Végül a mi "óránk" közben jött két általános iskolás csoport (ha minden igaz, akkor mind a kettő nyolcadikos volt), és ezekben a tárlatvezetésben mi is segítettünk — na de nem mi adtuk az infókat, hanem a játékoknál voltunk.
 |
Korund - az év ásványa 2024
(forrás Wikipédia ) |
A tárlatvezetésből mi is tanultunk, például a ásvány és kőzet közötti különbséget (Az ásvány egy szilárd, természetes úton keletkezett, szervetlen vegyület, meghatározott kémiai összetétellel és belső szerkezettel. A kőzet ezzel szemben természetesen keletkezett szilárd anyag, amely több különféle ásványból, esetleg ásványi törmelékből, vagy akár csak egyetlen ásványból is állhat.), beszéltünk a "szennyező" anyagokról, szintetikus és a mű közötti különbséget, de azt is megjegyezhettük, hogy a múzeumpedagógia nem egyenlő a tárlatvezetéssel. És a végén a látogatók is mi is szavazhattunk az év ásványáról és az év ősmaradványáról.
 |
| Az ásványtár |
A kiállítás eléggé nagy, így diákoknak és tanároknak is lehet újat mutatni / mondani. A diákok figyelmét, ha nem is érdekli őket az ásványok, akkor is fel lehet kelteni. Például obszidiánnal vagy a gyémánttal, mert ezeket ismerhetik különböző videójátékokból (manapság inkább a
Minecraftból). Az obszidián akkor is jó ötlet lehet, ha a csaták érdeklik a tanulót. Ha inkább a világűr felé tekintget, akkor is vissza tudjuk őt hozni a
sztratoszférából a földre a meteordaraboknak köszönhetően. A diáklányokat talán még ma is inkább a szép, csillogóbb dolgok érdeklik (többségben), ők is találnak maguknak mit nézni (pl. ametiszt, gyémánt, rózsakvarc). A történelem kedvelők is magukra találhatnak az ásványtárban, hiszen van külön szekrény Mária Terézia gyűjteményéhez kapcsolódóan vagy
Alekszandra Pavlovnahoz kapcsolódóan. Valamint a második emeleten végig lehet követni az emberiség fejlődését az ásványok felhasználása által, kezdve onnan a pattintott, majd csiszolt eszközöktől, a nemes-, nehéz- és színesfémeken át, egészen az urán és ritkafémekig.
 |
| Párosító játék |
A tanárok vagy érdeklődő felnőttek részletesebben is beleshetnek az ásványok világába. Nekik bátrabban lehet arról beszélni, hogy a "szennyező" anyagot miért nem tüntetjük fel a képletben, holott annyi jelen van belőle, hogy az ásvány színére kihatással legyen, hogy az opál kilóg egy kicsit az ásvány definíciójából (nem kristályos, hanem amorf szerkezetű anyag. Ez azt jelenti, hogy nincs szabályos kristályrácsa, az atomjai rendezetlenül helyezkednek el. Emiatt az opál nem felel meg az ásvány definíciójának azon pontján, hogy „kristályos szerkezetű legyen”.). Melyik ásványt mire használjuk a mindennapokban (Antimon: antimon-oxidot derítőszerként használják az olvadt üvegben, hogy eltávolítsák a buborékokat, és javítsák az üveg optikai tulajdonságait.). Régen a korokat ősmaradványok segítségével állapítottak meg. Hogy az ásványok törnek vagy hasadnak, és ha hasadnak, akkor mi mentén. Vagy, hogy régen (18-20. század) iskolában tanították az ásványtant, és nem csak az egyetemen.
Bármilyen korosztály, nemtől és érdeklődéstől függetlenül meg tudja találni a neki való dolgot , de nemcsak az ásványtárban, hanem magában az ásványok világában is.
 |
| Tárlatvezetés |
